Egyetlen más kapcsolatnak sincs olyan meghatározó és érzelmekkel teli kezdete, mint ennek.
Gondolj csak bele: egy párkapcsolatot egy bárban vagy egy applikáción keresztül találkozva könnyedén el lehet kezdeni, esetleg megvan a lehetőség egy második randira, hogy kiderüljön, működik-e. Ezzel szemben a szülő–gyermek kapcsolat születéssel indul, ami egy visszafordíthatatlan, alapvető állapotváltozást jelent minden érintett számára.
|
|
|
|
|
Egyetlen más kapcsolat múltja sem olyan jelentőségteljes vagy terheli annyira a jelent, mint ez a kapcsolat.
Amikor egy felnőtt gyermek a szülője jelenlétében van, akkor azzal az emberrel van együtt, akinek messze a legnagyobb hatása volt a személyiségére, körülményeire, valamint mentális és fizikai egészségére. És a szülők esetében is nagymértékben igaz a fordítottja.
|
|
|
|
|
Egyetlen más felnőtt kapcsolat sem alapul olyan mély egyenlőtlenségen és választás nélküliségen — hogy aztán később választhatóvá váljon.
Tegyük fel, hogy az ötödik életévedben találkoztál a legjobb barátoddal. Mindketten sokat változtatok, de lényegében hasonló irányban és ütemben. Amikor egy gyermek és egy szülő találkozik, a gyermek teljes mértékben függ a szülőtől. De most… már jóval kevésbé — vagy talán egyáltalán nem. A dinamikájuk teljesen átalakult.
|
|
|
|
|
És mégis, bizonyos dolgok kőbe vannak vésve: nincs szerepcsere. Nem szakíthatsz.
Vannak volt férjek és volt barátnők, de nincs volt apa vagy volt lánya. Mindig az adott személy anyja vagy apja, fia vagy lánya vagy. És ha már elhunytak is, akkor is az anyád, apád, fiad vagy lányod maradnak.
|
|
|
